2018. május 31., csütörtök

Tom Fletcher - Christmasaurus

 "Felejts ​el gyorsan mindent, amit eddig az Északi-sarkról tanultál, és ismerkedj meg:
– egy Trundli Vili nevű fiúval
– az apjával, Trundli Gyurival
– a Mikulással (igen! az igazi Mikulással!)
– egy Csücsöri nevű manóval
– Undok Brendával, a legutálatosabb lánnyal az iskolában (vagy talán az egész világon)
– egy Vadász nevű otromba alakkal és a kutyájával, Vicsorral – és egy igazán különleges dinoszaurusszal…
A Christmasaurus varázslatos mese arról, hogy amit nagyon
szeretnénk, az nem mindig az, amire igazán vágyunk.

Tom Fletcher 1985-ben született, Londonban. Népszerű énekes, író, YouTube-sztár, vlogger és nem mellesleg két fiú édesapja.
Egyik kedvenc filmje a Vissza a jövőbe – ezért együttesét Marty McFlyról nevezte el. A zenekar szövegeit nagyrészt Tom írja, és már első lemezükkel bekerültek a Guinness-rekordok Könyvébe mint a legfiatalabb, zenei toplistákat vezető zenekar a Beatles után.
Első regénye, a Christmasaurus 2017 karácsonyán színdarabként is debütál Londonban, de már rajzfilmsorozat is készül belőle.
"Ott állt előtte egy igazi, hús-vér, lélegző dinoszaurusz! Testét fényes, jeges pikkelyek borították, hatalmas szeme kéken csillogott; ez a dínó úgy nézett ki, mint egy téliesített oroszlán. De tetőtől talpig belegabalyodott a szalagba, a csomagolópapírba, a girlandba és az izzósorba. Kifejezetten hasonlított egy karácsonyfára. Vili közelebb lépett hozzá, és meglátott a dínó hátán egy ajándékkártyát:
Vilinek a Mikulástól"

Hogy találtam rá?

Nagyon szeretem a dinókat és a kiadó könyvei között nézelődtem.

Saját példány? Dedikált?
 
Saját, de nem dedikált.

Kiknek ajánlom?


Gyerekeknek és gyermekded lelkeknek.

Értékelés:

Első kézbevételre a könyv nagyon szép. Kellemes ránézni az élénk színű borítóra, és az aranyos dinoszauruszra. A védőborítást levéve már egyből egy szép rajzzal találhatjuk szembe magunkat, ami egy dinót ábrázol. Csak, ha megfordítjuk a könyvet, akkor vesszük észre, hogy nem feltétlen egy vidám történetről lehet szó, mivel a hátlapján egy tolószék szerepel. Ettől függetlenül a borító azt sugallja nekünk, hogy mégis boldoggá fog tenni bennünket a tartalma.

A könyvbe lapozva is láthatjuk, hogy rengeteg csodaszép illusztráció kapott helyet a betűk között, ezek tökéletesen feldobhatják a gyerek hangulatát, még nagyobb kedvvel fog olvasni. A betűméret tökéletes, pont elég nagy ahhoz, hogy ne legyen zsúfolt, mégse hassanak üresen a lapok.

"A dinoszauruszoknál menőbb lények sosem éltek ezen a bolygón."

A történet rendkívül aranyosan indul, a néhol megváltozó betűméret igazán feldobja az olvasást. Végig szívmelengető és kellemes élményt nyújt, nem csak a kicsiknek. Azonkívül, hogy vidám, vicces és irtó cuki, elgondolkoztató is. Többek között a barátság, az egymás elfogadása is fontos szerepet tölt be ebben a könyvben. Pozitív volt számomra, hogy nem egy átlagos kisfiú életébe tekinthettünk bele, nem volt minden tökéletes és szép, valahogy mégis úgy éreztük, hogy boldogok vagyunk a könyv olvasása során.

Tetszett továbbá még, hogy a jó karakterek tényleg jók voltak, aki pedig negatívként lett feltüntetve, ő valóban az is volt.

"Ha soha nem láttam valamit, honnan tudjam, hogy létezik?"

A manós versek annyira nem jöttek át nekem, lehetséges, hogy ehhez egy gyereknek is fel kellett volna olvasnom őket, hátha ő jobban értékeli. :) Alapjáraton a könyv nyelvezete és stílusa viszont kedvező bárkinek, könnyen érthető a kisebbeknek is, szórakoztató.  

Leginkább Karácsony tájékán tudom elképzelni az olvasását, mert valóban van egy téli/ünnepi hangulata az egésznek, így hát Karácsonyi ajándéknak tökéletes választás lehet ez a regény. Olvassátok szeretettel!

Köszönöm a példányt a kiadónak és a Kildarának!

BORÍTÓ: Tökéletesen illik egy gyerek kezébe, cuki és szép élénk színű. A betűtípus is megfelelő ehhez a műfajhoz.  5/5
 

TÖRTÉNET: Van mondanivalója, attól függetlenül is, hogy gyerekkönyv. Néhol kicsit lassú volt a történet, de nagyon élvezhető és aranyos. 4/5

KARAKTEREK:
Aranyosak, egyediek és nagyon szerethetőek. 5/5


Pontozás  

Történet: 4/5

Karakterek: 5/5

Borító: 5/5

Kedvenc karakter: A vadász

Amit szerettem benne: A történetet, mondanivalóját, illusztrációk 

Amit nem szerettem benne: Néha vontatott volt

Adatok

Kiadó: Kolibri 

Megjelenés: 2017

Oldalszám: 350

Műfaj: Gyerekkönyv

2018. május 10., csütörtök

Nick Cutter - A ​szekta

"A Mélység és A falka James Herbert-díjas szerzőjének rémtörténete egy új-mexikói szektáról, melynek tagjait egy sötét erő tartja halálos rettegésben.
Egy fiatal nő látszólag egyszerű feladattal bíz meg három zsoldost. Meg kell találniuk az unokaöccsét, akit az apja vélhetően az akarata ellenére vitt magával Little Heavenbe, az új-mexikói hegyek között megbúvó, világtól elzárt közösségbe.
Miután a zsoldosok megérkeznek a táborba, baljós dolgokra lesznek figyelmesek. Különös
mozgolódást tapasztalnak az erdőben és a fák tetején. A komor, Fekete Szikla néven ismert monolit sötét árnyékot vet a helyre, a közösséget pedig hamarosan áthatja a rettegés és a bizalmatlanság. Miközben az események az őrület felé sodródnak, a menekülési útvonalakat egymás után vágja el valaki vagy valami. Little Heaven mennyországból pokollá változik, és az életben maradtak kénytelenek felvenni a harcot azzal az ismeretlen, gonosz erővel, amely mindenkit el akar pusztítani."


Hogy találtam rá?

Olvastam már tőle A Falka című regényt, és nagyon-nagyon szerettem! 

Saját példány? Dedikált?
 
Saját, de nem dedikált.

Kiknek ajánlom?


Horrorkedvelőknek.

Értékelés:

Nick Cutter nevével először A Falka című könyvnél ismerkedtem meg. Annyira tetszett az a könyv, hogy muszáj voltam előszedni a következő regényét is, számítva arra, hogy hasonlóan nagyszerű kötetet fogok kapni.

Első kézbevételre a könyv megnyerő; hangulatos a borító (bár azt a könyv végén tudtam meg, hogy miért ezt a színösszeállítást választották) és már láthatjuk rögtön, hogy illusztrációk vannak benne. Ezeket nem mertem előre lelőni, pedig tudom, hogy sokan szeretik körbe pörgetni őket.  A papírt szerettem, kellemes volt lapozni és nem igazán sérült, a borító sarkai már annál inkább, viszont kellemes típust választottak hozzá.

Az író stílusa nem változott; habár csak egy év telt el a két könyv között, így sok fejlődést nem lehet felsorolni. Tetszett, hogy a történet a jelen és a múlt között váltakozott, mégsem volt rendszeres ez a dolog. Egyáltalán nem lehetett összezavarodni úgy, mint néhány másik regénynél. Itt pontosan tudtuk, hogy mikor melyik idősávban vagyunk, főleg úgy, hogy a jelenből kevesebb jutott. Sokszor humoros volt, ahol pedig ijesztőnek kellett lennie, ott ezt száz százalékig megtette. Laza, könnyű stílusával hamar bele tudunk rázódni az eseményekbe, nem okoz gondot felvenni a ritmusát. Azonnal belecsaptunk a lényegbe, imádtam!

"– Ágyő!
– Orvosra van szükségem! – hörögte a férfi.
– Inkább egy balzsamozóra – válaszolta az Angol."


Micah szimpatikus főszereplő volt: erős és határozott. Nem csalódtam benne, mindig pontosan azt tettem, amit elvártunk tőle vagy amire számítottunk. Remek társ és barát volt a könyv egész ideje alatt. Minerva személyesítette meg a vad nőt, akit a múltja kísértett, amelytől nem tudott szabadulni. Habár ez mindhárom szereplőre igaz volt, mégis nála éreztem a legjobban az együttérzést, vele tudtam azonosulni. Ebenezer valahogy nekem a férfi Minny volt, csak lazasággal vegyítve. Remek ötlet volt, hogy nem átlagos főszereplőkkel volt dolgunk, hanem alapvetően negatívak voltak: bérgyilkosok, rossz fiúk/lányok. Mindhárom karakterhez lehetett vonzódni, nem voltak érdektelenek.
Az első néhány fejezetben mindenkinek megismerhetjük a múltját, és közben őket is közelebb hozza hozzánk az író.

A történetben nem csak a karakterfejlődés a lényeg, hanem a vallási téma is igen fontos elemeket feszeget. Nem csupán a tipikus jó-rossz kapcsolat, illetve a megbocsájtás kerül előtérbe, hanem a befolyásolás; manipuláció; elszigetelés és a vallási gyülekezetek lényege is központi szerepet játszik. Az illusztrációk nagyon jól hozták magukkal a történetet, nem szeretem, amikor össze-vissza vannak, így roppantul örültem, hogy a rajzok azokat a jeleneteket ábrázolták, amik éppen történtek a közelmúltban. A rajzok mellett a Bibliai idézetek is hangulatosabbá tették a regényt.

"A Sátán igyekszik megakadályozni, hogy imádkozz, mert tudja, hogy az ima elveszi az erejét, hirdette az egyik plakát.
– Nos, ezek szerint velem jó munkát végzett, mert sohasem imádkozom – jegyezte meg Minerva. – Szívesen, Sátán!"  


Nagyon meghatározó volt számomra a könyv egész hangulata, ez a sötét és szomorú légkör. Még mindig hasonlít a stílusa és a képzelőerője Kingéhez, de cseppet sem bánom. Nick Cutter regényében az a legjobb a számomra, hogy átéléssel írja a félelmetes részeket, gyanítom, hogy ő is arról ír, amitől éjszakánként retteg. A karakterei erősek és élők. Megfűszerezi a komoly részeket egy kis humorral, hogy az ijedősebbek egy kicsit lazulhassanak, azt pedig különösen imádom benne, hogy nagyszerű szófordulatokat és hasonlatokat használ.

Sajnos, a történet kicsit lassan indul be, de ha túljutunk az első néhány fejezeten, akkor ismét egy remek történetet olvashatunk Nicktől. Ám nekem valahogy A Falka című regénye áthatóbb volt, mégis ebben is megtaláltam azt, amit kerestem. Nem csalódtam. Ajánlom mindenkinek, aki szereti a hasonló történeteket.

Köszönöm a példányt a kiadónak és a Kildarának!

BORÍTÓ: A hangulata tükrözi a könyvét, a betűtípus passzol hozzá. A könyv belsejében lévő illusztrációk pedig fantasztikusak.  5/5
 

TÖRTÉNET: Érdekes, félelmetes és több témát is feldolgoz, szerettem az idézeteket és a könyv/filmemlítéseket. 4/5

KARAKTEREK:
Mindenki más és más, mégis van bennük közös, amitől emberiek lesznek. Együtt tudtam velük érezni és úgy cselekedtek, ahogy azt vártam. 4/5

FILM/KÖNYVEMLÍTÉSEK:  Ne bántsátok a fekete rigót; Az idő előtti elhantolás


Pontozás  

Történet: 4/5

Karakterek: 4/5

Borító: 5/5

Kedvenc karakter: Micah, Minny

Amit szerettem benne: A történetet, a stílusát
 
Amit nem szerettem benne: -

Adatok

Kiadó: Agave könyvek


Megjelenés: 2017

Oldalszám: 512

Műfaj: Horror

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK A BLOGRÓL

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK A BLOGRÓL

Kiemelt bejegyzés

Suzanne Collins - Az éhezők viadala (Sorozat: Az Éhezők Viadala I.)

"Észak-Amerika romjain ma Panem országa, a ragyogó Kapitólium és a tizenkét távoli körzet fekszik. A Kapitólium kegyetlenül bánik Pa...

Pontyozás

  • 1. - Érdemtelen az olvasásra
  • 2. - Majdnem eldobtam
  • 3. - Átlagos
  • 4. - Jó, nem unatkoztam
  • 5. - Imádtam
  • 6. - Őrülten jó, ezerszer olvasnám!

Kéziratok

Szívesen fogadok kéziratokat, így arra gondoltam, hogy azokat is jelezni fogom, hogy hol járok velük. Nyugodtan küldhet nekem bárki bármilyen hosszúságú irományt, szívesen olvasom őket.

Jelenleg 5 kézirat van nálam.

Szívesen fogadok most kéziratokat!

Népszerű bejegyzések