"Howard Matheu vagyok, nyolc és fél éves, de most kapóra jönne, ha tizenkettő lennék.
Annak is örülnék, ha a múzeumban maradnának a tárgyak, mire odaérünk megnézni őket. Emellett
De azt hiszem, ezekkel a gondokkal inkább megküzdök egyedül, vagy a titkos társaságommal, csak ez a Kheopsz fáraó hagyjon már minket békén! Mert így se nyomozni, se tanulni, se aludni nem tudunk!
Most pedig leírtam ide azt, amit tudnod kell, neked és mindazoknak, akik kíváncsiak rá, mi is történt valójában.
Mielőtt belekezdesz, fontos, hogy tudd: ez nem mese!
Ez egy detektívtörténet gyerekeknek."
nagyon kellene egy eredeti ötlet a halloweenes jelmezemhez, és igazán elárulhatná valaki, hogy Nitának mi baja van velem…
Hogy találtam rá?
Könyvfesztiválon sikerült beszereznem.
Saját példány?
Igen.
Kiknek ajánlom?
Természetesen mindenkinek, aki olvasta a többi részt; gyerekeknek és gyermekded lelkű felnőtteknek egyaránt kellemes kikapcsolódást tud nyújtani.
Bevezetés:
Alapból nagyon szeretem a nyomozós sztorikat, és ha ez még Egyiptommal is társul, akkor bizony nálam nagy esély van arra, hogy szeretni fogom a regényt. Nem is csalódtam, az író olyan világba varázsolt el, ahol már régen jártam, és egy percig sem tudtam unatkozni a könyv olvasása közben.
Értékelés:
Az idejét sem tudom már, hogy mikor olvastam utoljára gyerekeknek szánt könyvet. Kicsit féltem az elején, hogy már kinőttem ebből, és talán emiatt nem fog tetszeni, mégis tudott az író olyat alkotni, amitől pár oldal olvasása után el is felejtettem, hogy ez egy gyerekeknek szánt regény.
Egyáltalán nem éreztem azt, hogy ehhez idős vagyok. A stílus, a megfogalmazás és a humor olyan könnyedséggel mozgatott végig az eseményeken, hogy mire észbe kaptam, már rég a szerelmese voltam a kötetnek.
Egyszerűen fantasztikus érzés volt újra gyereknek lenni, és eszerint érezni. Annak ellenére, hogy én magam nem éreztem idősnek magam a könyvhöz, bátran ki merem jelenteni, hogy ezt a könyvet a kicsik imádni fogják. A szereplők nagyon cukik voltak végig, szerethetőek és kedvesek, néhol ugyan nem úgy viselkedtek, mint egy tipikus nyolc éves, de ez nem volt zavaró.
" - Biztos ez, vagy csak beparáztááál? - A telefon pedig megismételte mókushangon. - "Biztos ez, vagy csak beparáztááál?""
Az, hogy kicsit érettebben gondolkoztak, sokat segített a könyv lényegének megértésben, és nem csak a gyönyörű illusztrációk tették még különlegesebbé a tartalmat, hanem az a rengeteg hátsó érték is nyomott hagyott bennem: a pozitív gondolkodás, a barátság és a megértés is megjelent a könyvben, amitől nem csak a kicsik érzik vonzónak a történetet, hanem a felnőttek is.
A legviccesebb az volt a regényben, hogy végig azt gondoltam, tudok mindent. "áááh, biztosan ez lesz!" Gondoltam magamban, aztán kiderült, hogy semmi sem az, aminek látszik...
Egyszóval: szerettem. Ajánlom mindenkinek, aki kicsit is szeretné ismét gyereknek érezni magát, illetve a gyermekeknek tökéletes ajándék lehet.
Történet: Izgalmas, aranyos, szeretnivaló.
Karakterek: Átlagosak, amennyire csak lehet, mindegyik karaktert lehet szeretni valamiért, és nehéz választani közülük. Nagyon kedvelhetőek.
Borító: Szép munka, csakúgy, mint az illusztrációk. Látszik, hogy sokat foglalkoztak velük, és van benne munka. Gratulálok hozzájuk.
Összesítés: Kellemes csalódásként ért, hogy még ennyi idősen is tudok szeretni egy gyerekkönyvet.
Ha tetszett a poszt, akkor iratkozz fel. A blog alján, a "Feliratkozás a webhelyre" gombra kattintva!
Pontozás
Történet: 5/5
Karakterek: 4/5
Karakterek: 4/5
Borító: 5/5
Kedvenc karakter: Szerettem mindenkit
Amit szerettem benne: Alaptörténet
Amit nem szerettem benne: -
Adatok
Kiadó: Főnix
Megjelenés: 2016
Oldalszám: 164
