"Hercule Poirot ebéd után hazatérvén egy feldúlt hölgyet talál az ajtaja
előtt, aki dühösen kérdőre vonja: miért írt neki levelet, azzal vádolva,
hogy megölt egy bizonyos Barnabas Pandyt, akiről ő soha életében nem
hallott?
Erről a Barnabasról Poirot sem hallott még soha, és soha eszébe nem
jutott volna, hogy egy levélben vádoljon bárkit is gyilkossággal. A
nyomozó még jobban elcsodálkozik, amikor lakásában egy idegen férfit
talál, aki azt állítja, aznap reggel levelet kapott tőle.
És persze őt is Barnabas Pandy meggyilkolásával vádolta meg benne.
Hány levél lehet még? Ki küldte őket és miért? És főleg: ki a csoda ez a Barnabas Pandy? Él-e még? Vagy valóban meggyilkolták? Csodás nyomoznivaló egy mesterdetektív számára!"
Hogy találtam rá?
A kiadó ajánlotta.
Saját példány? Dedikált?
Saját, de nem dedikált.
Kiknek ajánlom?
Mindenkinek, aki szereti Agatha könyvet és vágyik valami újra.
Értékelés:
Ezelőtt a könyv előtt egy Agatha regényt is elolvastam, így viszonylag friss rálátásom volt arra, hogy ő hogyan írt, és nyomdokaiba lépve Sophie mit tud nyújtani a rajongóknak. Kicsit féltem attól, hogy nem fogja hozni ugyanazt a hatást az írónő, így picit kételkedve vágtam bele a regény olvasásába.
A borító gyönyörű, különösen tetszett az, hogy a kapunál az írónő neve fölött egy bajuszra emlékeztető minta van. Frappánsan el lett rejtve ez a kis utalás Poirotra. A könyv tapintása is kellemes és belül a fejezetelválasztások is tetszetősek voltak.
"Egy híján mindegyikük az otthonomban keresett föl, hogy lehordjanak a levelekért, amelyeket nem én küldtem, és meg sem hallották, amikor elmagyaráztam, hogy nem én írtam őket! Fárasztó és csüggesztő volt, mon ami. És egyikük sem tudta megmutatni a kapott leveleket."
Legelőször, amit észrevettem a könyv olvasása során az az volt, hogy az írónő hibátlanul tudta hozni a karaktert és az eseményeket. Észre sem vehetjük azt, hogy ezt a könyvet nem Agatha írta, habár az előző részeket nem olvastam tőle. Említésre méltó még, hogy Poirot beszéde, a francia szóhasználat is megmaradt, bár ezt a legkönnyebb utánozni. Mind a mozgását, a gondolatmenetét sikerült eltalálni, egyáltalán nem éreztem azt, hogy nem Poirot-ról olvasok, ugyanazt a tojásfejűt kaptuk meg, mint a jó öreg Agatha regényekben.
A történet izgalmasan indul, kifejezetten szerettem benne ezt a gyorsaságot, hogy már a könyv elején kiderül a konfliktus. Onnantól kezdve csak faltam a lapokat, nagyon fenn tudta tartani az érdeklődésemet a történet. Az olvasóban több személy is felmerül, mint lehetséges gyilkos, kisebb-nagyobb jeleket hint el nekünk az írónő, amitől valaki mindig gyanússá válik.
"Peter, nagy különbség van a bűnös cselekedet és a bűnös jellem között. Nem az számít, mit csinált az ember, hanem hogy kicsoda. Lehet, hogy valaki soha életében egyetlen rossz lépést nem tesz, és soha nem művel olyasmit, amitől a világ hangosan tiltakozik, de ettől még lehet velejéig romlott."
A végén a romantikus szálat egy kicsit erőltetettnek éreztem, de ennek ellenére egy nagyon élvezhető regényt kaptunk, amelyet akár Agatha is írhatott volna nekünk. Mindenképpen ajánlom, ha valaki már végigolvasta Agatha összes regényét, ebből a kötetből kiindulva méltó utódot sikerült találni a krimik királynője helyére.
Köszönöm a példányt a kiadónak!
Kiknek ajánlom?
Mindenkinek, aki szereti Agatha könyvet és vágyik valami újra.
Értékelés:
Ezelőtt a könyv előtt egy Agatha regényt is elolvastam, így viszonylag friss rálátásom volt arra, hogy ő hogyan írt, és nyomdokaiba lépve Sophie mit tud nyújtani a rajongóknak. Kicsit féltem attól, hogy nem fogja hozni ugyanazt a hatást az írónő, így picit kételkedve vágtam bele a regény olvasásába.
A borító gyönyörű, különösen tetszett az, hogy a kapunál az írónő neve fölött egy bajuszra emlékeztető minta van. Frappánsan el lett rejtve ez a kis utalás Poirotra. A könyv tapintása is kellemes és belül a fejezetelválasztások is tetszetősek voltak.
"Egy híján mindegyikük az otthonomban keresett föl, hogy lehordjanak a levelekért, amelyeket nem én küldtem, és meg sem hallották, amikor elmagyaráztam, hogy nem én írtam őket! Fárasztó és csüggesztő volt, mon ami. És egyikük sem tudta megmutatni a kapott leveleket."
Legelőször, amit észrevettem a könyv olvasása során az az volt, hogy az írónő hibátlanul tudta hozni a karaktert és az eseményeket. Észre sem vehetjük azt, hogy ezt a könyvet nem Agatha írta, habár az előző részeket nem olvastam tőle. Említésre méltó még, hogy Poirot beszéde, a francia szóhasználat is megmaradt, bár ezt a legkönnyebb utánozni. Mind a mozgását, a gondolatmenetét sikerült eltalálni, egyáltalán nem éreztem azt, hogy nem Poirot-ról olvasok, ugyanazt a tojásfejűt kaptuk meg, mint a jó öreg Agatha regényekben.
A történet izgalmasan indul, kifejezetten szerettem benne ezt a gyorsaságot, hogy már a könyv elején kiderül a konfliktus. Onnantól kezdve csak faltam a lapokat, nagyon fenn tudta tartani az érdeklődésemet a történet. Az olvasóban több személy is felmerül, mint lehetséges gyilkos, kisebb-nagyobb jeleket hint el nekünk az írónő, amitől valaki mindig gyanússá válik.
"Peter, nagy különbség van a bűnös cselekedet és a bűnös jellem között. Nem az számít, mit csinált az ember, hanem hogy kicsoda. Lehet, hogy valaki soha életében egyetlen rossz lépést nem tesz, és soha nem művel olyasmit, amitől a világ hangosan tiltakozik, de ettől még lehet velejéig romlott."
A végén a romantikus szálat egy kicsit erőltetettnek éreztem, de ennek ellenére egy nagyon élvezhető regényt kaptunk, amelyet akár Agatha is írhatott volna nekünk. Mindenképpen ajánlom, ha valaki már végigolvasta Agatha összes regényét, ebből a kötetből kiindulva méltó utódot sikerült találni a krimik királynője helyére.
Köszönöm a példányt a kiadónak!
BORÍTÓ: Nagyon szép munka, gyönyörűek az illusztrációk rajta és az utalás a bajuszra. 5/5
TÖRTÉNET: Szerettem a krimiszálat, jó volt úgy kezdeni, hogy egyből belevágtuk a lényegbe. Érdekesen alakultak az események, főleg a karakterek háttértörténetei. 4/5
KARAKTEREK: Tudta hozni az írónő Poirot karakterét, és a többiek is érdekesek voltak. Annabelről egészen a végéig nem tudtam eldönteni, hogy milyen jelleme van, Catchpool pedig remek segítőtársnak bizonyult. 4/5
Könyvemlítések: -
Pontozás
Történet: 4/5
Karakterek: 4/5
Borító: 5/5
Kedvenc karakter: Poirot
Amit szerettem benne: Nyomozás
Amit nem szerettem benne: A végén a romantikus szál
Adatok
Kiadó: Helikon
Megjelenés: 2019
Oldalszám: 256
Műfaj: Krimi
Műfaj: Krimi
