"1944 novembere. Horthy sikertelen kiugrási kísérlete és a nyilasok
hatalomátvétele megpecsételte a Hitler által erőddé nyilvánított
Budapest sorsát. Itt veszi kezdetét a történet, melyben megismerhetjük
Farkas Zoltánt, aki családja meggyilkolása után nyilasnak áll.
Litauszky János csendőrt, akit csak hazája védelme motivál, és a kommunista ellenállás pár tagját, akik semmitől sem riadnak vissza azért, hogy a nácik és a velük szövetséges magyar csapatok elbukjanak és Magyarország ismét egy szabad ország legyen. Ám, ahogy a front zsugorodik, és feltárulnak az emberi elme legaljasabb
bugyrai, mindannyian rájönnek, hogy ebben a harcban nincsenek jók vagy rosszak, csak az ember… aki mindenre képes.
A történet végigkíséri az olvasót a második világháború második leghosszabb és legtöbb halálos áldozatot követelő városcsatáján,
amely 109 napig tartott, 50 nap teljes körülzárásban, reménytelenségben, ahol mindenki csak egy dologban volt biztos: A saját halálában."
Hogy találtam rá?
Az író keresett meg, hogy olvassam el.
Saját példány? Dedikált?
BORÍTÓ: A színek és a kompozíció szerintem találó, a betűtípus is passzol a témához. Az akasztott emberek nekem annyira nem tetszenek, mert kicsit eltér a rajz többi stílusától.
TÖRTÉNET: Az eleje lassan indul be, igazán a felétől tudtam élvezni a sztorit. A vége kifejezetten tetszett és a lezárás is jól sikerült.
KARAKTEREK: Kicsit sokan voltak, főleg az elején, de a főszereplővel meg voltam elégedve. Úgy cselekedett, ahogy azt vártam volna, együtt tudtam vele érezni. A mellékszereplők között is találhattunk olyat, aki szimpatikus volt.
Litauszky János csendőrt, akit csak hazája védelme motivál, és a kommunista ellenállás pár tagját, akik semmitől sem riadnak vissza azért, hogy a nácik és a velük szövetséges magyar csapatok elbukjanak és Magyarország ismét egy szabad ország legyen. Ám, ahogy a front zsugorodik, és feltárulnak az emberi elme legaljasabb
bugyrai, mindannyian rájönnek, hogy ebben a harcban nincsenek jók vagy rosszak, csak az ember… aki mindenre képes.
A történet végigkíséri az olvasót a második világháború második leghosszabb és legtöbb halálos áldozatot követelő városcsatáján,
amely 109 napig tartott, 50 nap teljes körülzárásban, reménytelenségben, ahol mindenki csak egy dologban volt biztos: A saját halálában."
Hogy találtam rá?
Az író keresett meg, hogy olvassam el.
Saját példány? Dedikált?
Saját, de nem dedikált.
Kiknek ajánlom?
Azoknak, akik szeretik a történelmi regényeket és szívesen olvasnának arról, hogy milyen volt a háború Magyarországon.
Értékelés:
Ritkán találkozok hasonló témával, amit kicsit sajnálok is, mert illene több komoly könyvet olvasnom. Így nagy érdeklődéssel vágtam bele a regénybe.
Már első kézbevételre szimpatikusnak mondható a regény, hiszen a borító szépen kidolgozott, illik a színvilág és az illusztráció a témához. A kéz meglehetősen kifejező, a "halál" jut róla az eszembe. A könyv könnyen fogható; kényelmes tartani; nem túl nagy a mérete. A belsejére ráfért volna némi szerkesztés, mert sok a helyesírási hiba/elütés/mondatvégi írásjelek hiánya. Ez kissé rontott az olvasói élményen, mert néhol nehézkes volt az olvasás.
Ferenc K. Zoltán könyve a második világháború egyik városcsatáját mutatja be, mégpedig azt, ami Budapesten zajlott. Ezzel nemcsak az író első könyvét olvashatjuk, hanem a témában is elsőnek mondhatja magát, mert tudtommal ezzel kapcsolatban nem sok mindennel találkozhatunk.
A hangulatot és azt a kort, amiben játszódik, kellőképpen visszaadja az író, kicsit olyan érzésem volt, mintha ő is átélte volna a történteket. Beleéléssel és pontossággal tudja elmesélni az eseményeket, jeleneteket.
"A hét minden hétköznapján bejárt dolgozni, a Fővárosi Szabó Ervin könyvtárba és a távoli szovjet földön és Afrikában való csatározások számára nem voltak másik, mint háttérzaj, az ő kis világában."
A főszereplőként Farkas Zoltánt követhetjük nyomon, akit a könyv elején leszerelnek; majd az Oroszok miatt belép a Hungarista mozgalomba. Erős jellem, akivel könnyű azonosulni, mindig megpróbál helyesen cselekedni, már amennyire egy háborúban ez lehetséges.
A történet több szálon fut és több szereplővel is megismerkedhetünk. Ez nekem picit zavaró volt, mert nehéz ennyi mindenkire figyelni, és sok idő is eltelt, mire valaki újra szerepelt. Az elején lassú a történetvezetés, kell egy kis idő, mire az ember hozzászokik a könyvhöz, igazán élvezetes akkor lesz, amikor belecsöppenünk az eseményekbe. Ez körülbelül a könyv felénél már nagyon érezhetővé válik.
Látszik a rengeteg kutatómunka, ami megelőzte a regény írását. Az író nem könnyű témát választott, mégis sikerült kihoznia belőle a legjobbat. A történelmi háttérről még többet megtudhat az olvasó, ezáltal könnyen el tudja képzelni az akkori világot. Az író stílusa nyers, szókimondó. Nem próbálja szépíteni a történetet, ahol kell, ott kellő brutalitással írja le a cselekményeket. A regényben nincs szóismétlés, jók és kellően hosszúak a leíró részek is. Élvezhető volt, lehetett vele haladni (még a hibák ellenére is), ajánlom mindenkinek, aki szereti a hasonló témákat.
Első könyves íróként szerintem teljesen jó irányba halad az író. Érdemes rá figyelmet szentelni.
Köszönöm a példányt az írónak!
Kiknek ajánlom?
Azoknak, akik szeretik a történelmi regényeket és szívesen olvasnának arról, hogy milyen volt a háború Magyarországon.
Értékelés:
Ritkán találkozok hasonló témával, amit kicsit sajnálok is, mert illene több komoly könyvet olvasnom. Így nagy érdeklődéssel vágtam bele a regénybe.
Már első kézbevételre szimpatikusnak mondható a regény, hiszen a borító szépen kidolgozott, illik a színvilág és az illusztráció a témához. A kéz meglehetősen kifejező, a "halál" jut róla az eszembe. A könyv könnyen fogható; kényelmes tartani; nem túl nagy a mérete. A belsejére ráfért volna némi szerkesztés, mert sok a helyesírási hiba/elütés/mondatvégi írásjelek hiánya. Ez kissé rontott az olvasói élményen, mert néhol nehézkes volt az olvasás.
Ferenc K. Zoltán könyve a második világháború egyik városcsatáját mutatja be, mégpedig azt, ami Budapesten zajlott. Ezzel nemcsak az író első könyvét olvashatjuk, hanem a témában is elsőnek mondhatja magát, mert tudtommal ezzel kapcsolatban nem sok mindennel találkozhatunk.
A hangulatot és azt a kort, amiben játszódik, kellőképpen visszaadja az író, kicsit olyan érzésem volt, mintha ő is átélte volna a történteket. Beleéléssel és pontossággal tudja elmesélni az eseményeket, jeleneteket.
"A hét minden hétköznapján bejárt dolgozni, a Fővárosi Szabó Ervin könyvtárba és a távoli szovjet földön és Afrikában való csatározások számára nem voltak másik, mint háttérzaj, az ő kis világában."
A főszereplőként Farkas Zoltánt követhetjük nyomon, akit a könyv elején leszerelnek; majd az Oroszok miatt belép a Hungarista mozgalomba. Erős jellem, akivel könnyű azonosulni, mindig megpróbál helyesen cselekedni, már amennyire egy háborúban ez lehetséges.
A történet több szálon fut és több szereplővel is megismerkedhetünk. Ez nekem picit zavaró volt, mert nehéz ennyi mindenkire figyelni, és sok idő is eltelt, mire valaki újra szerepelt. Az elején lassú a történetvezetés, kell egy kis idő, mire az ember hozzászokik a könyvhöz, igazán élvezetes akkor lesz, amikor belecsöppenünk az eseményekbe. Ez körülbelül a könyv felénél már nagyon érezhetővé válik.
Látszik a rengeteg kutatómunka, ami megelőzte a regény írását. Az író nem könnyű témát választott, mégis sikerült kihoznia belőle a legjobbat. A történelmi háttérről még többet megtudhat az olvasó, ezáltal könnyen el tudja képzelni az akkori világot. Az író stílusa nyers, szókimondó. Nem próbálja szépíteni a történetet, ahol kell, ott kellő brutalitással írja le a cselekményeket. A regényben nincs szóismétlés, jók és kellően hosszúak a leíró részek is. Élvezhető volt, lehetett vele haladni (még a hibák ellenére is), ajánlom mindenkinek, aki szereti a hasonló témákat.
Első könyves íróként szerintem teljesen jó irányba halad az író. Érdemes rá figyelmet szentelni.
Köszönöm a példányt az írónak!
BORÍTÓ: A színek és a kompozíció szerintem találó, a betűtípus is passzol a témához. Az akasztott emberek nekem annyira nem tetszenek, mert kicsit eltér a rajz többi stílusától.
TÖRTÉNET: Az eleje lassan indul be, igazán a felétől tudtam élvezni a sztorit. A vége kifejezetten tetszett és a lezárás is jól sikerült.
KARAKTEREK: Kicsit sokan voltak, főleg az elején, de a főszereplővel meg voltam elégedve. Úgy cselekedett, ahogy azt vártam volna, együtt tudtam vele érezni. A mellékszereplők között is találhattunk olyat, aki szimpatikus volt.
Pontozás
Történet: 3/5
Karakterek: 4/5
Borító: 4/5
Kedvenc karakter: Xavier
Amit szerettem benne: A stílus
Amit nem szerettem benne: A szerkesztés
Adatok
Kiadó: Underground
Megjelenés: 2019
Oldalszám: 250
Műfaj: Történelmi