"A világsikerű sorozat első kötetében Lissa Dragomirt és Rose Hathawayt
két év bujkálás után elfogják és visszazsuppolják a Montana erdőségeinek
mélyén megbúvó Szent Vlagyimir Akadémia vaskapui mögé. A vámpíriskola a
mora uralkodói családok és dampyr testőreik számára szolgál
oktatóhelyül. Az akadémia falain belül a két lánynak különböző
viszálykodással, rosszindulatú pletykákkal, tiltott szerelemmel és
fenyegetésekkel kell megbirkóznia. De mindketten tudják, hogy a
legnagyobb veszély a kapukon kívülről leselkedik rájuk."
Sorozat: Vámpírakadémia I.
Hogy találtam rá?
Sokan olvasták moly.hu-n, elég nagy népszerűségnek is örvend, így könnyű volt rátalálni.
Saját példány?
Nem.
Kiknek ajánlom?
Vámpír, urban fantasy és ifjúsági regények imádóinak. Azoknak, akik szeretnének egy nem szokványos történetet olvasni, ami nem csak romantikáról szól, azoknak, akik ki szeretnének kapcsolódni pár órára.
Bevezetés:
Őszintén megmondom, hogy nagyon félve indultam neki a könyvnek, mert vámpíros volt. Vámpíros és bentlakásos iskolás, mellé még romantikát is vegyítettek. Azt gondoltam, hogy csak valami új, hegyes fogú unalmas tiniregény. De a megérzésem átvert, mert helyette egy nem szokványos, egyedi vámpírregényt kaptam.
Értékelés:
A történet Lissa Dragomirrel és Rose Hathaway-jel kezdődik. A lányok két éve szöktek meg a Szent Vlagyimir Akadémiából, most azonban elkapták őket is visszavitték az iskolába. Ebben az iskolában a tanulók két csoportra oszlanak. Az uralkodó morákra és a testőreikre, akiket dampyoknak neveznek. A két lánynak nem csak az iskolai problémákkal kell megküzdeniük, hanem tiltott szerelemmel, rosszindulatú pletykákkal is, viszont nem csak az iskolában fenyegeti őket veszély, azon túl is sok várja őket valami...
Nem egy tipikus vámpíros sztori, meglepetett az egész, azt hittem, hogy valami borzalmas tinitörténet lesz, de nem ez történt. Izgalmas volt, habár 1-2 karakter eléggé idegesítő, főleg a főszereplő, Rose. Valamiért én nem szeretem a főszereplőket, de ő különösképpen taszító volt. Nem csak a pasik miatt, akikre rámászott közben, hanem volt egy-két beképzelt megszólalása is amellett, hogy végig nem tudtam vele azonosulni. Lissa sem volt valami szerethető karakter, akit úgy igazából vártam az Christian volt.
Maga a világfelépítés elég jó, nem mondom, hogy sablonos és, hogy unalmas, de túlzottan hátast sem dobtam tőle. A mágiahasználat és az, ahogy az iskolában szakosodnak valamire, találó ötlet, de valahogy mégis keveselltem azt, hogy mit tanulnak az iskolában. Jobban kedveltem volna az egész történetet, ha sokkal többet megtudunk arról, hogy hogyan élnek az iskolában, miket csinálnak, hogyan tanítják őket a tanárok. Ez a része nekem túl kevés volt, bár lehet, hogy csak én vagyok túl részletesség imádó. Sebaj. A végén az ütközetet is kicsit összecsapottnak találtam, túl hamar vége lehet, amolyan „tudjuk le gyorsan és legyen vége” módon. Azt sem értettem, hogy miért kell a moráknak egyáltalán védő? Tudnak varázsolni, akkor használják is és védjék meg magukat, ráadásul vámpírok is. Oké, oké…nemesek meg minden és már régóta így működik, de akkor lehetnének kicsit erősebbek a védők, mert így a morák tűnnek erősebbnek, csak éppen nem használják a mágiát.
Bár valószínűleg a későbbi részekben fog kiderülni, hogy hogyan működik és, hogy milyen erejük is van igazából. SPOILER Az is kicsit érdekes volt, hogy Viktor olyan könnyen meglépett a végén (oké, utána megint elkapták, de akkor is), ha valaki ilyet csinál, akkor alap, hogy nem 1-2 őrt teszek oda, akit le tud gyűrni egy striga. SPOILER VÉGE Tipikusan olyan történet, amit elolvas az ember és örül, hogy végre nem egy olcsó és már százszor átrágott témát olvasott el, de azért még sem teszi ki az „imádom” listára, csak megmarad a „hm…egész jó volt” csoportban. Azért várom a következő részt, hátha az jobban fog tetszeni. Úgy érzem nem adott még ki mindent az író magából és lapul még benne sok jó ötlet.
Pontozás
Történet: 3/5
Karakterek: 2/5
Borító: 4/5
Kedvenc karakter: Christian
Amit szerettem benne: Alapötlet, vámpírok
Amit nem szerettem benne: Rose
Adatok
Következő rész címe: Richelle Mead ~ Dermesztő ölelés
Kiadó: Agave
Megjelenés: 2009
Oldalszám: 236
Eredeti cím: Richelle Mead - Vampire Academy
Richelle Mead-től várható bejegyzések a jövőben: Dermesztő ölelés
Sorozat: Vámpírakadémia I.
Hogy találtam rá?
Sokan olvasták moly.hu-n, elég nagy népszerűségnek is örvend, így könnyű volt rátalálni.
Saját példány?
Nem.
Kiknek ajánlom?
Vámpír, urban fantasy és ifjúsági regények imádóinak. Azoknak, akik szeretnének egy nem szokványos történetet olvasni, ami nem csak romantikáról szól, azoknak, akik ki szeretnének kapcsolódni pár órára.
Bevezetés:
Őszintén megmondom, hogy nagyon félve indultam neki a könyvnek, mert vámpíros volt. Vámpíros és bentlakásos iskolás, mellé még romantikát is vegyítettek. Azt gondoltam, hogy csak valami új, hegyes fogú unalmas tiniregény. De a megérzésem átvert, mert helyette egy nem szokványos, egyedi vámpírregényt kaptam.
Értékelés:
Angol borító |
Nem egy tipikus vámpíros sztori, meglepetett az egész, azt hittem, hogy valami borzalmas tinitörténet lesz, de nem ez történt. Izgalmas volt, habár 1-2 karakter eléggé idegesítő, főleg a főszereplő, Rose. Valamiért én nem szeretem a főszereplőket, de ő különösképpen taszító volt. Nem csak a pasik miatt, akikre rámászott közben, hanem volt egy-két beképzelt megszólalása is amellett, hogy végig nem tudtam vele azonosulni. Lissa sem volt valami szerethető karakter, akit úgy igazából vártam az Christian volt.
Maga a világfelépítés elég jó, nem mondom, hogy sablonos és, hogy unalmas, de túlzottan hátast sem dobtam tőle. A mágiahasználat és az, ahogy az iskolában szakosodnak valamire, találó ötlet, de valahogy mégis keveselltem azt, hogy mit tanulnak az iskolában. Jobban kedveltem volna az egész történetet, ha sokkal többet megtudunk arról, hogy hogyan élnek az iskolában, miket csinálnak, hogyan tanítják őket a tanárok. Ez a része nekem túl kevés volt, bár lehet, hogy csak én vagyok túl részletesség imádó. Sebaj. A végén az ütközetet is kicsit összecsapottnak találtam, túl hamar vége lehet, amolyan „tudjuk le gyorsan és legyen vége” módon. Azt sem értettem, hogy miért kell a moráknak egyáltalán védő? Tudnak varázsolni, akkor használják is és védjék meg magukat, ráadásul vámpírok is. Oké, oké…nemesek meg minden és már régóta így működik, de akkor lehetnének kicsit erősebbek a védők, mert így a morák tűnnek erősebbnek, csak éppen nem használják a mágiát.
Bár valószínűleg a későbbi részekben fog kiderülni, hogy hogyan működik és, hogy milyen erejük is van igazából. SPOILER Az is kicsit érdekes volt, hogy Viktor olyan könnyen meglépett a végén (oké, utána megint elkapták, de akkor is), ha valaki ilyet csinál, akkor alap, hogy nem 1-2 őrt teszek oda, akit le tud gyűrni egy striga. SPOILER VÉGE Tipikusan olyan történet, amit elolvas az ember és örül, hogy végre nem egy olcsó és már százszor átrágott témát olvasott el, de azért még sem teszi ki az „imádom” listára, csak megmarad a „hm…egész jó volt” csoportban. Azért várom a következő részt, hátha az jobban fog tetszeni. Úgy érzem nem adott még ki mindent az író magából és lapul még benne sok jó ötlet.
Ha tetszett a poszt, akkor iratkozz fel. A blog alján, a "Feliratkozás a webhelyre" gombra kattintva!
Pontozás
Történet: 3/5
Karakterek: 2/5
Borító: 4/5
Kedvenc karakter: Christian
Amit szerettem benne: Alapötlet, vámpírok
Amit nem szerettem benne: Rose
Adatok
Következő rész címe: Richelle Mead ~ Dermesztő ölelés
Kiadó: Agave
Megjelenés: 2009
Oldalszám: 236
Eredeti cím: Richelle Mead - Vampire Academy
Richelle Mead-től várható bejegyzések a jövőben: Dermesztő ölelés