Stephen King - A Ragyogás

(Katt a képre)

"Stephen King kiemelkedő képviselője egy jellegzetesen amerikai műfajnak, a pszichohorrornak, mely olyan elődökre tekinthet vissza, mint E. A. Poe, Ambrose Bierce vagy Hawthorne. A ragyogás pompás rémtörténet, amelyben minden hitchkocki klisé adva van: a Colorado-hegység egyik magaslatán a hó által a világtól elzárt szálloda, melynek története hátborzongató rémségek sorozatából áll; egy un. „második látással”, vagyis ragyogással megáldott-megvert túlérzékeny kisfiú, aki azt is megérzi, ami csak történni fog, s érzékenységével jelen idejű fenyegetésként éli át, ami a múltban már megesett; az alkoholizmusából éppen kigyógyult apa, akinek labilis idegrendszere fokozatosan tovább bomlik, mígnem a Szálloda (amelynek történetét meg akarja írni) szelleme teljesen hatalmába keríti, s ezzel a pusztító szellemmel azonosulva családja megsemmisítésére tör; az elhatalmasodó tébolynak már-már természetfölötti őrületté fokozása, s ennek megfelelően olyan „képsorok”, amelyekhez hasonlók csak a Hitchkock-filmek tetőpontján láthatók; s végül – ha nem is mindenki számára – a megmenekülés. A regényből – nem véletlenül – sikeres film is készült Stanley Kubrick rendezésében, Jack Nicholsonnal a főszerepben."

Hogy találtam rá?


King fan vagyok, nem volt nehéz. De Ciccnyog molyos kihívása ösztönzött az azonnali olvasásra.

Angol borító

Kiknek ajánlom?


Azoknak, akik szeretik Kinget és azoknak, akik szeretik a borzongató horrorkönyveket. Azoknak is élvezhető lehet, akik szeretik az olyan történetet, ahol valakinek valamilyen érdekes képessége van.

Bevezetés: 


Nehezen indultam neki, mert mostanában sok Kinget olvastam és hanyagolni akartam egy kicsit az írót, így kicsit hosszabb ideig is olvastam, mint kellett volna. De azért legyűrtem, sőt még maradt is másra időm ebben a hónapban. Legközelebb nem tudom mikor fogok Kinget olvasni, most tényleg kicsit hagyom lenyugodni a King imádatomat és inkább más műfajokra fogok összpontosítani.


Értékelés:


A borító találó, habár nekem valamiért sokkal jobban tetszik az 1991-es kiadás, ahol Danny van rajta egy fura, fényes kör mellett. Az angolban viszont a legújabb tetszik, de az is nagyszerű, ahol mindenki rajta van.


A könyv négy nagy részre van felosztva, mindegyiknek külön címe van. Ezek a King kisebb-nagyobb fejezetekre bontotta. Az első részben és fejezetben egy meghallgatáson vagyunk, ahol Jack Torrance az aki szeretne munkához jutni egy szállodában. A munkáltató nem szívesen szeretné alkalmazni Jacket, mert megtudta, hogy régen alkoholproblémái voltak, Jack hiába közli, hogy már egy éve egy kortyot sem ivott, a munkáltató valahogy még sincs jó véleménnyel a férfiról. Az egyetlen ok, amiért Jack megkapja a gondnoki állást az azért van, mert a Jack régi jó barátja a munkáltató felettesének.

Danny a filmben

Így hát a történet azzal indul, hogy Jack végre boldog, hogy megkaphatta az állást és a családjával együtt el kell utazniuk a Panoráma nevezetű szállodába, ahol egy télen csak ők lesznek, mert ilyenkor a szálloda szünetet tart és semmilyen vendég nem fog érkezni. Ugyanis a havazás miatt a szálloda teljesen megközelíthetetlen lesz. Emiatt aggódik egy kicsit Jack felesége, Wendy is, habár arra is gondol, hogy jól fogják ott érezni magukat, mert így a férjének esélye sem lesz arra, hogy ismét az italhoz nyúljon, mivel a szállodában nincs semmilyen alkohol.

Van azonban egy kisebb gond a Panorámával, az előző gondnok brutálisan megölte a feleségét és a két kislányát. Hamarosan kiderül, hogy nem csak ez az egy haláleset történt, hanem a Panorámában már sokkal több gyilkosság is volt már. Jack mindent egy albumból olvas ki, amit a kazánnál talál, amire minden este és minden reggel ügyelnie kell majd, mivel nem üzemel teljesen jól és ha 180° fölé emelkedik, akkor az egész kóceráj felrobbanhat. 

Régi angol borító

A szállodába érkezésnél a szakács, Dick, megmutatja Jack családjának a konyhát, ahol majd Wendy fenséges vacsorát tud készíteni a szerettei számára. Dick azonban felfigyel Jackék kisfiára, Dannyre, akinek különleges képessége nyilvánvaló lesz Dick számára. Dick ugyanis képes arra, hogy hallja más emberek gondolatát, Danny azonban még nála is sokkal jobban érzékeli ezeket a dolgokat, így elbeszélget a fiúval. Elmeséli neki, hogy nem csak ő az, aki ilyen dologra képes, de nagyon ritka az olyan ember, aki rendelkezik a Ragyogással. Figyelmezteti a kisfiút, hogy ne menjen a játszótéren levő sövények felé és, hogyha bármi baj lenne, akkor csak hívja őt a Ragyogással és ő azonnal érte fog jönni, hogy segítsen neki.

Danny ezután furcsa dolgokat kezd látni a szállodában, amitől megijed, de mivel Dick azt mondta neki, hogyha ezeknek a dolgoknak azt mondja, hogy "te nem vagy itt", akkor hamarosan el is fognak tűnni így hát a kisfiú megpróbálja ezt alkalmazni. Be is válik neki és kicsit jobban érzi magát, amikor a csúnya dolgok eltűnnek.

Miután megmutattak mindent Jackéknek, mindenki elhagyja a szállodát és a család magára magad. A hó pedig hamarosan elválasztja a Panorámát a külvilágitól, így senki nem lesz képes elhagyni a szállodát vagy bejutni a szállodába. A csúnya dolgok pedig egyre sűrűbben jönnek és már nem csak Danny lát szörnyű dolgokat, hanem Jack is észlelni kezdi, hogy a szállodával van valami, de mindig megpróbálja képzelgésnek felfogni. De mi van, ha ezek a dolgok nem csak képzelgések? Mi van akkor, ha a halott nő a fürdőkádban tényleg ott van és rájuk vár?

Jack a filmben

A történet az elején egy kicsit unalmas volt a számomra, az igazi fejlemények a kétszázadik oldal után indulnak be, onnantól már nehéz megválni a könyvtől, mert újabb és újabb érdekesség történik. Jack karaktere sem egy unalmas főszereplő, habár én idegesítőnek tartottam azt, hogy semmit sem akart elhinni, amit látott. Mindig megpróbálta a képzeletére és hallucinációra fogni. Megértettem őt is, mivel egy olyan eset után, hogy egy férfi eltöri a saját fia kezét és alkoholista volt, nehéz lehet a családjára nézni anélkül, hogy állandóan azt érezni, hogy a felesége mikor figyeli. Mikor gondolja azt, hogy "vajon újra iszik?" "vajon mikor fogja bántani újra az én kicsikémet?". Hiába volt tiszta és rendes Jack, azért ezeket a dolgokat egy feleség nehezen felejti el, nem könnyű ezek után újra együtt élni a férjével és persze a régi emlékek ismét feltörnek benne, akárhányszor csak furcsán viselkedik a férje.

Még egy külföldi borító

Wendy karakterével is együtt tudtam érezni, mivel ő egy anya szerepet töltött be, így egyértelmű volt, hogy nagyon félti az egyetlen gyermekét és megpróbálja még a tűztől is védeni. Persze voltak pillanatok, amikor nem kellett volna úgy Jacknek esnie, de hát milyen egy anya, amikor megsérül a gyermeke? Egyből azt az embert próbálja meg okolni, aki a közelben volt és nem vigyázott a picire.

Danny szerintem nagyon aranyos gyerek volt, viszont túl felnőttes volt egy ötéveshez képest, még ha olyan ötéves is volt, akinek különleges képességei vannak. A Ragyogás dolog, ez a különleges képesség, hogy Danny belelát a jövőbe és képes mások gondolatait, érzéseit hallani nagyszerű ötlet volt, remek kivitelezésben. Kingtől már vártam, hogy egy ilyen történetet olvashassak, mert hozzám közel állnak ez a természetfeletti témák, főleg a különleges képességek, pláne a gondolatolvasás.

Dick volt az egyik kedvencem a könyvben, hihetetlen, hogy King alkotott egy olyan embert, aki pár pillanat alatt képes volt megkedvelni annyira egy fiút, hogy akár az életét is feláldozza érte. Ennyire kedves és segítőkész embert, nem hiszem hogy lehet találni mostanában. És tetszettek azok a részek is, ahol a Ragyogás összekötötte az embereket és Dick találkozott nem is egyel útja során.


Én is úgy vélem, hogy nem ez volt King legjobb műve, de szerintem a legrosszabb sem. Az első kétszáz oldal után élveztem, lehetett volna jobb, de nem lehet mindig sikerkönyvet írni, ugye? Kicsit az is idegesített, hogy semmiképpen sem próbált meg Wendy maga lépni a tettek mezejére, nem próbálta megnézni az aeroszánt, pedig ha utánajár magától, akkor valószínűleg máshogy jártak volna, de akkor nem lett volna a történet az, ami. Mindenesetre ajánlani tudom csak a King imádóknak, érdemes megismerkedni vele.

Ha tetszett a poszt, akkor iratkozz fel. A blog alján, a "Feliratkozás a webhelyre" gombra kattintva!

Pontozás

Történet: 4/5

Karakterek: 4/5

Borító: 3/5

Kedvenc karakter: Dick

Amit szerettem benne: Az alaptörténet, a vége

Amit nem szerettem benne: Az elején unalmas és néha később is

Adatok

Kiadó: Európa könyvkiadó

Megjelenés: 2006

Oldalszám: 512

Eredeti cím: Stephen King - The Shining

Tovább

Elisabetta Gnone - Fairy Oak – Az ikrek titka (Fairy Oak I.)

"Már vagy ezer éve mindig, amikor éjfélt üt az óra, varázslatos dolog történik Fairy Oak házaiban: parányi, fényes tündérek gyermekekről mesélnek a jóságos tekintetű boszorkáknak, akik izgatottan csüggnek minden szavukon. Különös ugye? Köztudott, hogy a tündérek és a boszorkányok nem szívlelik egymást, s hogy a boszorkányok ki nem állhatják a gyerekeket. Csakhogy mi Zöldlapályvölgyben járunk, Fairy Oak falujában, ahol a dolgok mindig is egy kissé másképp zajlottak…"



Sorozat: Fairy Oak I. 



Hogy találtam rá? 


A könyvtárban nézelődtem a gyerekosztályon és megtetszett a borítója. 

Kiknek ajánlom? 

Gyerekeknek és a gyerekkönyveket kedvelő tiniknek. Sok szép képpel van díszítve a könyv, így tökéletes arra is, hogy a gyerek megszeressen olvasni vele.

Bevezetés:

Valami ilyesmire számítottam a borítója alapján. Könnyed, aranyos olvasmány. A rajzok szépek benne és visszaadja a gyerekek képzeletét. A színek megfelelően illenek a rajzoláshoz és vidámságot tükröznek, akárcsak maga a történet. Én ugyan már kinőttem ezeket a meséket, de egyébként merem ajánlani mindenkinek.

Értékelés:

Vanília

Feli (tündérke) feladata, hogy Vaníliára és Pervinkára vigyázzon, ő a dajkájuk. Azonban Felinek nem csak a kislányok csíntevéseivel kell szembe néznie, hanem egy gonosszal is, aki Fairy Oak felé közeledik.

Aranyos kis mesekönyv. A története szerintem nem bonyolult, de pontosan ilyenre van szükségük a gyerekeknek, leginkább 8-12 éves korig ajánlom ezt a könyvet. Gyönyörűek benne a rajzok és a képek is nagyon szépek, ritka manapság az olyan gyerekkönyv, ahol ennyire odafigyelnek a rajzokra, leginkább csak odadobnak valamit. Nem, itt szépen kivannak dolgozva. 

Helyesírási hiba, nyomtatási hiba nincs benne, a karakterek szerethetőek, aranyosak. Ilyen nevek találhatóak benne, mint pl: Vivivi, Bizsike, ezek pedig feldobják kellőképpen a könyvet.
Megtalálhatóak benne valamint a mesék tipikus elemei: jók, rosszak, varázslények, boszorkányok, tündérek, varázstárgyak, apró kis bosziszerelem, beszél fák.
A felnőtt ember semmi újdonságot nem talál benne, de bizonyára, ha kicsi gyerek lennék elbűvölt volna Fairy Oak csodaszép világa.

Ha tetszett a poszt, akkor iratkozz fel. A blog alján, a "Feliratkozás a webhelyre" gombra kattintva!  

Pontozás

Történet: 4/5

Karakterek: 4/5

Borító: 5/5

Kedvenc karakter: Pervinka

Amit szerettem benne: Szép képek, rajzok, aranyossága

Amit nem szerettem benne: Már túl öreg vagyok én ehhez...sajnos

Adatok 

Következő rész címe:  Elisabetta Gnone - Fairy Oak ~ A sötétség bűvölete

Kiadó: Könyvmolyképző

Megjelenés: 2007

Oldalszám: 290

Eredeti cím: Elisabetta Gnone - El Secreto De Las Gemelas

Elisabetta Gnone-től várható bejegyzések a jövőben: A sötétség bűvölete

Tovább

Lewis Carroll - Alice Csodaországban

(Katt a képre)

"Ennek a furcsa ötletektől hemzsegő, kalandos, vidám mesekönyvnek a szerzője, Lewis Carroll a múlt században élt, matematikaprofesszor volt az oxfordi egyetemen. Világhírűvé vált könyve első ízben 1865-ben jelent meg. Azóta – immár a világ gyermekirodalmának klasszikusaként – szinte valamennyi nemzet nyelvén napvilágot látott. Az angolszász humor e sajátos alkotása Alice oldalán elvezeti az olvasót Csodaországba – amely valójában álomvilág, a Viktória királynő korabeli Anglia torzképe. Aki ismeri az angol történelmet, az a Szív Királynőben könnyen felismerheti a hirtelen haragú Viktóriát, s férjében, a pipogya Szív Királyban a jelentéktelen Albert herceget. De megtalálhatjuk e könyvben az angol igazságszolgáltatás, iskolarendszer vagy éppen sportszenvedély végletekig vitt, humoros torzképét is."


Hogy találtam rá?


Nincs olyan ember, aki ne ismerné a mesét vagy csak a történetet. Kíváncsi voltam rá és hát a Könyvmolypárbajra választott tíz könyvem között is szerepel. Ez az első könyv, amit elolvastam a párbajra.


Kiknek ajánlom?


Azoknak, akik imádják a mesét vagy meséket és fontos, hogy élénk fantáziájuk legyen. Inkább fiatal felnőtteknek és felnőtteknek ajánlanám, egy gyermek nem biztos, hogy értékelni tudná az eredeti változatot.


Bevezetés:

Angol borító

Az író Lewis Carroll angol matematikus, pap, fényképész, költő és író volt. Itt is látszik, hogy elég sokoldalú az író, egy olyan valaki, aki ilyen sok mindenhez értett nem csoda, hogy egy különös, furcsa teremtményekkel ruházta fel ezt a képzeletbeli világot, hiszen egy ilyen elme képes csak ilyesmire.

Elég sokan besorolják a mese közé, de szerintem egy felnőtt embernek is ugyanolyan élményt tud nyújtani, mint egy idősebb gyermeknek. Sőt, szerintem kisgyerekeknek csak a mesét szabad eléjük tennünk, hiszen ez a könyv kicsit nehézkes lehet a számukra, nem egy könnyebb olvasnám. Meg kell érteniük a gyors cselekményváltozást, az állatok viselkedését, Alice döntéseit és persze a megfogalmazást. Nehéz is egy ilyen könyvről értékelést írni, hiszen a maga módján nagyon csodálatos alkotás, de ugyanakkor fura, bizarr és esetleg unalmas és értelmetlen lehet. Az olvasásánál el kell vonatkoztatnunk attól, amiket eddig olvastunk és természetesen a fantáziánkat is nagyon szabadjára kell engednünk, és ha ez sikerül, akkor egy megannyi csodával, lénnyel ellátott világba fogunk érkezni, ahol minden lehetséges és ahol minden meg is történik, ahol minden él.


Értékelés:

  

Alice csodaországban, kép a meséből

A borító nem nyerte el kimondottan a tetszésemet, szép a rajzolása, azzal nincs bajom. De nekem a lány rajta semmiképpen sem kelti az érzést, hogy az Alice lenne, a kártyák is valahogy furcsán néznek ki rajta. Jobban tetszett volna valami, ami kicsit hasonlít a mesebeli Alice-re.

A történet elején megismerkedünk Alice-szel, aki egy fiatal lány. Alice és a nagynénje egy mezőn üldögélnek és Alice már rettentően unja, hogy a nénje csak olvas és nem érti, hogy tudja lekötni egy olyan könyv, amiben nincsenek versek vagy képek. Ahogy nézelődik, Alice hirtelen észrevesz egy ruhába öltözött, fehér nyulat, piros szemekkel. A nyuszi az órájára pillant, majd felkiált, hogy el fog késni valahonnan. Alice a szemével követi a nyulat, míg az egy lyukba bele nem ugrik, ekkor a lány gondolkodás nélkül utánamegy. Hosszú pillanatokig csak zuhan a mélybe és azt sem tudja, hogy mikor lesz vége, szinte egy örökkévalóságnak tűnik a számára, mire földet és és egy csarnokba bukkan fel. A fehér nyuszi is ott van, ám az egyik sarkon a nyúl eltűnik és mire Alice utolérné, már senkit nem talál ott, csupán néhány bezárt ajtót és egy kis kerek asztalkán lévő üvegcsét, amire az van írva, hogy "Igyál meg". Alice így is tesz, mire összezsugorodik. Rettentően megijed attól, hogy ilyen apró lett, zokogni kezd, majd hamarosan észreveszi, hogy a földön van egy sütemény, egy cetlivel amin az "Egyél meg" volt olvasható, Alice kicsit aggódva bár, de megeszi a sütemény minden darabkáját. És így kezdődik el a története Csodaországban.

A bolond kalapos a filmben

Csodaország tényleg Csodaország megfordul benne mindenféle furcsaság beszélő egér, kéményseprő gyík, pipázó hernyó, egy vigyorgó macska, akinek a teste néha eltűnik és sok más érdekes állat. Alice kicsit érdekes karakter, jól elbeszélget önmagával és szereti megvitatni magában a dolgokat, szintén önmagával. Néha olyan, mintha saját magával veszekedne vagy éppen beszélgetne, mintha két karakter lenne a történetben, de persze jól érezhető, hogy éppen magával beszélget, de ha beleéljük magunkat Alice szerepébe, akkor kicsit furcsa lehet így olvasni.


"Alice rendszerint jó tanácsokat adott önmagának, de, sajnos, ritkán követte őket. Néha meg annyira összeszidta önmagát; hogy sírva is fakadt miatta. Egyszer - emlékezett - pofon is ütötte önmagát, mert csalt, amikor önmagával krokettet játszott." 

Szokatlan, igaz? Azért nem hiszem, hogy sok ember van, aki így el tud beszélgetni saját magával. Na, de a lényeg, hogy Alice nem csak furcsa lány, de furcsa dolgok is történnek vele egy furcsa világban. A történet kissé kuszának és értelmetlennek tűnhet, de a végén majd magyarázatot kapunk mindenre és megértjük, hogy ez a sok dolog miért tűnik ennyire megmagyarázhatatlannak.

Alice és a nyúl, a filmben

Szerintem nem egy gyerekeknek írt történet, igaz, hogy mese, de itt is, mint az Andersen meséknél figyelnünk kell arra, hogy nem feltétlen gyerekeknek szánták a mesét. Egy kisebb gyerek semmit nem értene belőle, ezt garantálni tudom, egy idősebb talán már megértené, de nem biztos, hogy le lehet vele kötni a figyelmét.

Nem egy hosszú olvasmány, így hát néhány óra alatt lehet vele végezni, legalább olyan gyorsan ellehet olvasni, mint ahogy az események jönnek-mennek a történetben. Én nem tartottam a könyvet rossznak, de nem lett a kedvencem. Ezek az össze-vissza dolgok, még amiatt is, hogy a végén magyarázatot kapunk rá szerintem kicsit megkavarták az egészet. Ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor a boszorkányok főznek az üstben és mindenféle dolgot beledobálnak, hogy majd lesz belőle valami. Ez a könyv pont ilyen. Van benne sok dolog, de igazából ha az író nem írta volna ennyire kuszára, akkor talán nekem jobban tetszett volna. Így sem tartottam rossznak, mert ennek ellenére élvezhetővé varázsolta (főzte), de én egy-két dolgot máshogy szerettem volna olvasni. Így, sajnos be kell vallanom, hogy engem a mese sokkal jobban megfogott, valahogy több, -és ezért bocsánatot kérek minden kedves Lewis fantól-, értelme volt.

A vigyorgó macska a mesében

Az elején a zuhanásos rész teszi igazán össze a képet a végével, hiszen elég sok álom kezdődik úgy, hogy zuhanunk a mélységbe és nem tudjuk, hogy hová fogunk megérkezni. Vagy éppen így van vége az álomnak és már nem látjuk meg magunkat, ahogyan ott fekszünk holtan a földön, hanem ahogy leérkeznénk egyből fel is ébredünk. Kinek nem volt még ilyen álma? Szerintem életében legalább egyszer álmodik ilyet az ember, hiszen ez annak a jele, hogy nem találunk valahol kiutat, valami kérdésre nem leljük a megfelelő választ és kétségbeesett próbálunk szabadulni a dologtól. Ismerős, igaz?

A királynő a filmben

Mindenesetre fenntartom azt, hogy nem gyerekeknek szánt mű, én így hiszem. Inkább fiatal felnőtteknek és felnőtteknek ajánlom, akik néhány órára elszeretnének vonatkoztatni a valóságtól és szeretnének egy olyan történetet olvasni, ami teljesen elmebeteg. Igazából osztozom a véleményben, hogy ilyet bárki tudna írni, aki tudatmódosító szerek hatása alatt áll (állítólag az író így írta meg), hiszen a történet teljesen, elejétől-végéig olyan, mintha drogosan olvasnánk.

Rám nem igazán tett nagy hatást ez a könyv, az alaptörténetet szeretem, a mesét kiskoromban imádtam. Az új filmet szerettem, érdekes volt és szépen megvoltak csinálva a karakterek. Mindenesetre örültem, hogy a könyvben nem voltak benne az ikrek, azokat a mesében és a fimben is nagyon utáltam. Itt meg kell említenem, hogy néhány dolog nem szerepel az első könyvben (a második könyv címe: Alice tükörországban), ami a mesében és a filmben viszont benne van, azok a második kötetben lesznek.




Ha tetszett a poszt, akkor iratkozz fel. A blog alján, a "Feliratkozás a webhelyre" gombra kattintva!

Pontozás

Történet: 3/5

Karakterek: 3/5

Borító: 2/5

Kedvenc karakter: Bill, a gyík

Amit szerettem benne: Az alaptörténet

Amit nem szerettem benne: A kuszaság

Adatok

Kiadó: General Press

 Megjelenés: 2007

Oldalszám: 104

Eredeti cím: Lewis Carroll - Alice's Adventures in Wonderland

Folytatás: Alice tükörországban

Tovább