Demeter Norbert - A ​Lanky ház halott

"Mi ​történik, ha az ember egy olyan világra talál, amelyet képtelen megérteni? Amely túlmutat mindenen, amit addig tudott vagy hitt? Vajon akkor sem veszíti el az ép elméjét, ha szembetalálkozik a kimondhatatlan gonosszal?

Richardnak fogalma sincs mibe keveredik, amikor Pennyville-be utazik, hogy új regényéhez anyagot gyűjtsön. Miközben a városka legendáit kutatja, egy rémítő történet rajzolódik ki előtte.

Kis idő múlva teljesen kicsúszik a lába alól a talaj; már nem tudja, mi a valóság és mi a képzelet.

Vajon tényleg beszél hozzá a Lanky ház szélkakasa vagy csupán halucináció az egész?

És milyen titkot rejtenek a romok a sövénykerítés takarásában?
S vajon a suttogó hangok, melyek egyre vészjóslóbbak, segíteni akarják vagy ők is Richard életére törnek?

Demeter Norbert első regényével a sötétségbe invitálja Kedves Olvasóját, de egy percre sem hagyja magára. Minden egyes oldalon vele van, s arra kéri, bármilyen borzalmat is lát, bármilyen rémség rettenti is, ne féljen. Csak fogja szorosan a kezét."

Hogy találtam rá? 

A Colorcom könyvei között nézelődtem.

Saját példány? Dedikált?

Saját példány, de nem dedikált.

Kiknek ajánlom?

Horrorkedvelőknek mindenképpen.

Értékelés:

Első ránézésre a Lanky ház halott egy vaskos, nehéz kötet, amiben kicsi betűk várják, hogy végre elolvassák őket. A papírlapok szép fehérek, finomak és kellemes érzés lapozgatni őket, már a legelső kézbevételnél azt érezhetjük, hogy egy remek könyvet tartunk a kezünkben. A borító illik a történethez, és a műfajhoz. Az egyetlen bajom az volt vele: túl sérülékeny. Már az első két-három kinyitásnál megtört, és úgy maradt.

A könyv elején néhány idézet található. Már rögtön megakadt a szemem a Stephen King - Az című regényéből merített pár soron, s ehhez még hozzájött az is, hogy a városka neve Pennyville. (Az említett King kötetben a bohóc neve Pennywise) Ám nem csupán ez a két utalás található a kötetben, két női szereplő neve is megegyezik. Aprócskát zavartak ezek a dolgok, olyan érzésem volt, hogy az író hasonlítani akar Kingre, ám amikor elkezdtem olvasni a könyvet, hamar rájöttem, hogy nem erről van szó.

Demeter Norbert igen kifinomult ízléssel, fogalmazókészséggel van megáldva. Nagyon szépen használja a hasonlatokat, és bátorkodik több leírórészt tenni a könyvébe, ami manapság igencsak háttérbe szokott kerülni. Nem keltette azt a hatást, hogy kezdő író írta. Megvolt a maga finomsága, szinte már-már azt lehet mondani, hogy egy teljesen kiforrott íróval van dolgunk. Néhol akadtak elírások, amik kicsit nehezítették az olvasást, pl. a muszáj ly-val volt leírva... Ennek ellenére lehetett a könyvvel haladni, és érdekes volt egy kicsit nehézkesebb regényt olvasni.

A főszereplővel, Richarddal hamar meg tudjuk találni a közös pontot, hiszen egy íróról van szó, akinek a célja, hogy végre egy olyan regényt tudjon alkotni, ami megfogja az embereket.

"Valószínűleg csak beképzelte magának a hangot, kontrollt vesztett képzelete teremtette csak meg egy felajzott pillanat gyermekeként. Mert hát ki hallott már olyat, hogy valaki az elméjével hall hangokat?"

Richard kitartó, folyamatosan ír, és próbál mindenre figyelni. Elszánt és erős. Ám az új regény bizony nehéz feladatnak bizonyul, mert a kötet, amivel dolgozik, éppen elkészítésre kerül egy másik személy által (legalábbis nagyon hasonló). A főszereplőnket ez mélyen érinti, mégis úgy gondolja, hogy itt az ideje egy másik történet után nézni.

Ebben lesz segítségére Brian, a figyelmes és segítőkész barát, aki új ötletek keresésével tölti a szabadidejét, és így Richardnak alkalma lesz megismerkedni a Lanky ház történetével. Brian számomra az egyik legszimpatikusabb karakter lett, hiszen nincs is annál jobb barát/ismerős, aki mindenben támogat minket, és ott van, amikor szükségünk van rá.

A Sárkánykirály félelmetes; titokzatos; beteg és perverz. Első perctől kedveltem, főleg, hogy még a történetével is meg tudtunk ismerkedni. Stella nem igazán hatott rám se pozitívan, se negatívan, kicsit semleges volt számomra. Leginkább a Sárkány részeit vártam, mindig újabb és újabb pluszokat akartam megtudni róla.

Nagyon tetszett, hogy a történet két részre lett osztva: jelen és múlt. Így sokkal könnyebben meg tudunk ismerkedni az előzményekkel, és egyre több információhoz jutottunk hozzá. A könyvben folyamatosan jöttek az új események (néhol sajnos viszont kicsit lassabban, mint kellett volna), ha nem megszakításokkal olvastam volna, akkor valószínűleg pár nap alatt kivégzem, de sajnos nem volt egyben ennyi időm, és hát aludni és dolgozni is kell az ember lányának.

A főszereplőben furcsálltam, hogy kicsit könnyen adta meg magát a gonosznak az elején, úgy éreztem, hogy nem próbálkozott eléggé ellenállni. Ennek ellenére mégis volt benne valami, amitől úgy éreztem, ennek így kell lennie. Imádtam ezt a misztikumot, ezt a sejtelmességet, amitől már én sem tudtam eldönteni, hogy vajon most éppen csak Richard képzelete játszik velünk, vagy valóban megtörténnek ezek a dolgok?

A kötetben mindent megkapunk, ami egy jó horrortörténethez kell: szép megfogalmazás; ijesztő jelenetek; erőszak; brutalitás és ezek összessége társul még misztikummal, bálványozással. Kimondottan tetszett az író stílusa, nagyon jó irányban halad. És plusz pont azért, amiért ilyen szép lezárást kapott a könyv, így lett szép, kerek egész.

"A félelem nem a tudásból fakad. Ez az egyetlen félelem, amit megengedhetünk magunknak. De amit tudsz, amit ismersz, attól nem kell félned."

Demeter Norbert azt üzeni nekünk a könyvben, hogy ne féljünk, csak fogjuk a kezét.

Kedves Norbert, hát én mivel nagy horrorrajongó vagyok, nem féltem; de azt kell mondanom, hogy szívesen fogom máskor is a kezed! Ez egy remek olvasmány volt, és ritka az ilyen egy kezdő írótól.

Ajánlom minden horrorkedvelő embernek, és azoknak, akik még nem nagyon olvastak magyar írótól; ne habozzatok, mert vannak ám nagyon jók, akik megérdemlik a támogatást.

A kötetért köszönet a Kildarának és a Colorcom kiadónak!

BORÍTÓ: Lehetett volna félelmetesebb megjelenésű, de nekem így is nagyon tetszik. Mindenki leolvassa róla a témát, a betűtípus is passzol, és összességében remek hatást kelt. Egyetlen hibája, hogy sérülékeny. 5/5

TÖRTÉNET: Néhol vontatottra sikeredett, ezért picit nehéz volt haladni, mégis vittek tovább az események. Tetszett, hogy a jelen és a múlt történéseivel is megismerkedhettünk, így egyre jobban kitisztult minden előttünk. Az biztos, hogy sok munka van benne, és rengeteg fantázia. 4/5

 
KARAKTEREK: Egyik sem került hozzám nagyon közel, valamiért a főszereplő sem. Egy-két helyen nem úgy reagált, ahogy azt vártam volna, pedig sok szimpatikus cselekedete lehetett volna. Nem tudtam sajnálni, vagy együtt érezni vele. A többiekkel azonban nem volt bajom. 3/5

Pontozás  

Történet: 4/5 

Karakterek: 3/5

Borító: 5/5

Kedvenc karakter: A sárkánykirály

Amit szerettem benne: A szókimondóságát és azt, hogy beteg volt

 
Amit nem szerettem benne: Az elütéseket, néha lassan jöttek az új események

Adatok

Kiadó: Colorcom Media

Megjelenés: 2016

Oldalszám: 606

Műfaj: horror