2016. április 30., szombat

Emma Donoghue - A szoba

"Az ötéves Jack számára a Szoba maga a világ. Itt született, és Anyával együtt itt eszik, játszik, alszik és tanul. Jack képzeletét számtalan csoda foglalkoztatja – a tojáshéjakból épített kígyó az Ágy alatt, a Tévében látott képzeletbeli világ, a kuckó a Szekrényben, a ruhák között, ahová Anya esténként lefekteti, hátha jön Patás…
A Szoba Jack számára az otthont jelenti, de Anya számára börtön, ahol tizenkilencéves kora óta -hét esztendeje- raboskodik. A Jack iránt érzett szeretetből egy egész életet épít fel a kisfiú számára tizenkét négyzetméteren. Ám ahogy Jack kíváncsisága egyre nagyobb, úgy nő Anya kétségbeesése is,
A történet, amely Jack egyszerre megható és vidám előadásában bontakozik ki, a szívfacsaró körülmények közepette is legyőzhetetlen szeretetről, az anya és gyermeke közötti elszakíthatatlan kötelékről mesél. Megrázó, felemelő és magával ragadó regény, amely mindvégig mélyen emberi és megindító marad."
hiszen tudja, hogy a Szoba hamarosan szűk lesz kettőjüknek.

Hogy találtam rá?

Sokat emlegették már nekem, főleg a húgom. Filmben is megjelent, úgyhogy úgy döntöttem ideje elolvasni.

Saját példány?

Igen.

Kiknek ajánlom? 

Azoknak, akik szeretik a megható könyveket, és a filmadaptációkat.

Bevezetés:

Nem igazán szoktam ilyen stílusban olvasni, de ez a könyv annyira érdekelt, hogy muszáj voltam belekezdeni, szerencsére nem kellett csalódnom.
 
Értékelés:

A történetet az ötéves Jack szemszögéből láthatjuk, ő és az anyukája boldogan élnek a Szobában, semmi sem zavarja meg őket, csak Patás, aki néha meglátogatja őket és vasárnapi "meglepibe" ajándékokat hoz. Jack számára csak a Szoba és az édesanyja létezik, mindaddig amíg a fiú túl kíváncsi nem lesz.

Megindító, felkavaró, vicces. Leginkább ezekkel tudnám jellemezni a regényt. A könyv egyediségét nem a történet adja, hanem az, hogy az egészet egy ötéves gyermek szemszögéből olvashatjuk, ami igen nehéz feladatnak bizonyult. Ugyanis nem könnyű egy olyan regényt írni, amiben a főhős még csak pár éves, viszont felnőtteknek szánjuk. Ügyelni kellett rá, hogy ne legyen túl gyerekes, de mégis visszaadja azokat az elemeket, amiket tartalmaznia kell egy idősebbeknek szóló könyvnek. Az író szerencsére ügyesen megoldotta ezt a problémát és szépen bemutatja, hogyan gondolkozik, cselekszik egy kisfiú.

Egyszerűen lenyűgöző, ahogy az anyuka megpróbálja megmutatni a világot a Szobán keresztül, igyekszik mindent megadni a gyermekének. Tojásból készítenek játékkígyót, együtt főznek, TV-t néznek, tanulnak és még a sportról is gondoskodik, hogy a  kellő napi mozgása meglegyen Jacknak. Nagyon nehéz lehet egy ilyen eseményt feldolgozni, nem csoda hát, ha Jack anyukája számára csak a fia nyúlt boldogságot. Ez viszont fordítva is igaz, mert a kisfiú az anyján kívül nem találkozik mással, még Patással sem beszélget. A TV-ben szereplő dolgokról azt hiszi, hogy egy teljesen másik világ. Iszonyatosan nehéz lehet úgy nevelni egy gyereket, hogy közben emberek maradjunk és ne veszítsük el az eszünket, ne omoljunk össze egy ilyen helyzetben.

Az anyuka nagyon erős jellem, ez legfőképpen az interjús résznél derül ki. Minden rossz ellenére szépen nevelte a gyerekét, az apró dolgokkal játékosan és viccesen gondozta a fiút. Nagyon tetszett a regényben, hogy akármilyen kis tere is van az embernek, mégis képes boldog lenni. Jack számára ugyanis hiába volt a Szoba az egész világ, mégis boldognak és teljesnek érezte az életét, míg az anyukának csak fájdalmat okozott és az egyetlen dolog, ami örömet szerzett neki az a gyerek.

A kinti világ is fantasztikusan be lett mutatva. Mindennel hiba nélkül bánt az írónő, Jack pontosan úgy viselkedik, ahogy egy ilyen helyzet után viselkedne valaki. Fél és nagyon idegenek neki az új környezet, visszavágyódik.

Jack karaktere aranyos, tipikus kis ötéves, aki néha nevet, majd hirtelen átfordul a vidámsága hisztivé, ha valami nem a rendes kerékvágásban történik, vagy éppen valamit nem kaphat meg. Imádtam, ahogy az ő szemszögéből láthatjuk az egész történetet, hol játékos hol pedig komoly kérdései voltak, amire az anyukának igen nehéz volt válaszolnia. Ha Jack nem lett volna ilyen erős, akkor talán soha nem fordulnak jobbra a dolgok, igazi kis "félhős" volt az egész történet alatt.

A borító tökéletesen illik a sztorihoz, nekem személy szerint a filmes sokkal jobban tetszik, habár az vidámságot mutat, míg az egész könyv hangulata inkább gyászos, szomorú, felkavaró. Leszámítva a viccesebb részeket, ahol az író megpróbált egy kis humort belevinni, hogy feldobja egy kicsit a sötét hangulatot.

A filmet is érdemes megnézni, annak, aki olvasta a regényt. Habár azt meg kell említenem, hogy közel sem adja vissza olyan jól az élményt, mint a regény. Sajnos ott az érzelmeket és a gondolatokat nem lehet megjeleníteni, de ennek ellenére kikapcsolódást tud nyújtani és kellemes, hogy az ember filmben is megnézni az elolvasott regényt.

Szörnyű belegondolni, hogy egy ilyen igazából is megtörtént/megtörténik. Nem tudom felfogni, hogy lehet valaki ennyire kegyetlen, hogy tönkreteszi egy ember életét. Nem egy mindennapi történet, mindenkinek el kellene olvasnia. Szinte felüdülés volt egy ilyet is olvasni a sok fantasy, romantikus regények mellett.

Kedvenc idézetek:

"Azt hittem, az emberség vagy van, vagy nincs, nem tudtam, hogy valakiben lehet csak egy csepp emberség. Akkor a többi része miből van?"

Könyvemlítések a regényben: 

- Dóra a felfedező

Ha tetszett a poszt, akkor iratkozz fel. A blog alján, a "Feliratkozás a webhelyre" gombra kattintva! 


Pontozás  

Történet: 4/5 

Karakterek: /5

Borító: 4/5

Kedvenc karakter: Jack

Amit szerettem benne: A történet a gyerek szemszögéből

Amit nem szerettem benne: Patást

Adatok

A regény filmváltozatban is megjelent.

Kiadó: Alexandra

Megjelenés: 2011

Oldalszám: 392

Eredeti cím: Emma Donoghue: Room

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK A BLOGRÓL

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK A BLOGRÓL

Kiemelt bejegyzés

Suzanne Collins - Az éhezők viadala (Sorozat: Az Éhezők Viadala I.)

"Észak-Amerika romjain ma Panem országa, a ragyogó Kapitólium és a tizenkét távoli körzet fekszik. A Kapitólium kegyetlenül bánik Pa...

Pontyozás

  • 1. - Érdemtelen az olvasásra
  • 2. - Majdnem eldobtam
  • 3. - Átlagos
  • 4. - Jó, nem unatkoztam
  • 5. - Imádtam
  • 6. - Őrülten jó, ezerszer olvasnám!

Kéziratok

Szívesen fogadok kéziratokat, így arra gondoltam, hogy azokat is jelezni fogom, hogy hol járok velük. Nyugodtan küldhet nekem bárki bármilyen hosszúságú irományt, szívesen olvasom őket.

Jelenleg 5 kézirat van nálam.

Szívesen fogadok most kéziratokat!

Népszerű bejegyzések